Soha nem volt egy épkézláb asztal sem amin szerelhetnék, így az első feladat adott volt, asztalt kellett készíteni. A vásárlásról letettem, épp elég az alkatrészekre költeni, a frank hitel, a család, és a bölcsőde mellett, igyekszem féken tartani a nem kevés kiadásainkat. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a szomszédasszony adott egy félkész asztalt, a család meg még maradék anyagokat, így egy egész tisztességes asztalt építettem kb 2 nap alatt. Volt amit kellett venni, pl pár száz csavart, dekopír hegyet ilyesmit, de így is olcsón megúsztam a dolgot. (Vik-nek meg külön extra köszönet a lehetőségért)
A rákövetkező héten szembejött a szerencse egy laptop javítás formájában (merthogy a családi kasszát nem akarom ezen költségekkel terhelni, így igyekszem a plusz pénzekből előre haladni), így a praktikerben tudtam venni egy olcsó polcot is, ahová fel tudok pakolni mindenféle szerszámot és cuccot. A bauhausban megvettem a legnagyobb fényű energiatakarékos égőt amit lehet, így már látok is , de kell még valami fényforrás, hogy ez mindenhol így legyen.
Két dolog van amiért az emberek belebuknak egy ilyen projektben általában, a pénz, és az idő,valamelyikből vagy mindkettőből sokszor hiány van.. Ebből a kettőből nekem sem sok jut, így aztán nem is tudok beszámolni arról milyen jót motoroztam a napfürdős hétvégén a régi motorommal.. Néha azt álmodom, hogy heggesztek, néha arra ébredek, hogy jól fog-e állni a blokk ha... meg.. szóval mozgat azért a dolog, csak hát keveset vagyok a "műhelyben".
Most, hogy nagyjából berendezkedtem, kéne takarítani is, meg még pakolni, amikor időm van akkor meg haladnék, így mindig kicsit magamra förmedek, hogy gyerünk pakolni, takarítani, utána meg szerelek :)
Most, hogy a vázat fel taknyoltam khm, felhegeszetettem állványra, és kihagyhatom az örömlányok által vállalt szolgáltatásokhoz is fűződő egyik pózt, konkrétan a térdelést, egyre jobb a kedvem, ha dolgozok a motoron. Eme jókedvem egészen addíg tartott amíg fel nem fedeztem a deformációk és törések tárházát.
Mint utóbb kiderült baj van baj . Görbe a villa, nem jó a hátsó kerék szerelvénye, stb. Jelentem a kormánynak semmi baja, mármint a motorénak, az országét azért elvinném egy kohászatba. A többi, hát tessék, itt a rövid alakítandó dolgok listája:
Mármint a vázon, csak nem hitték, hogy itt minden szerepel... Egy délutánt eltöltöttem a váz nézegetésével, egy estét a rajzolással, és a mellé írt kommenteléssel. Itt már látszott, hogy bevérzik majd a szemem. Az egyik kollégámtól kölcsönkaptam egy hegesztőt, próbálkoztam, abbahagytam. Nem megy ez nekem, és ez baj, mert hegeszteni azt kéne, nem túl sokat de kéne. Ehhez most nagyon nagyon szeretnék egy lelkes lakatost találni, aki nem b@sz ki a műhelyből ha a váz látványa és a papírom elé tárul, hanem a lelkes szakember megnyugtató hangjával közölné: "gyere öcsi összedobjuk".
A váz, és a hátsó villa-motorblokk befogadására kiképzett egység hegesztése is el van törve. Mielőtt gányoló mestert olvasna rám bárki is, nem a hatalmas motorerő, hanem a rövid és silány gyári hegesztés volt a törés oka. Egyszerűen szarul volt gyárilag hegesztve, péntek délutáni szakmunkás tanuló első darabja.
A hátsó villát kivenni a vázból egy pofon egyszerű feladat. Le kell kötni a két lengéscsillapítót, kihúzni a villa tengelyt, és kész is. Előbbivel semmi gond nem volt, utóbbival sem, csak az nem jött ki. Kértem szépen, miatyánkkal, lánggal, csavarlazítóval, de nem, befészkelte magát, mint tavaszi fecske a frissen rakott fészkébe, a sok kalapálástól már a csicsergést is hallottam. Beletúrtam az agyamba a régi emlékek közé, de sehol nem találtam olyan infót, hogy a tengely be lenne hegesztve a vázba, pedig ennek olyan hangja volt. Emlékeimben még élt, amikor a Sanyi barátom bele köszörült egy zsírzó járatot a tengelybe, és ez megerősített abban, hogy nem lehet behegesztve, mert akkor semmi értelme nem lett volna ennek. Nem volt más választás, miután meggyőződtem róla kívülről is, hogy nincs hegesztésre utaló nyom, akkor a vázat fektetve rögzítettem, és elkezdtem izomból ütni a tengelyt. Láss csodát kb 2 perc noszogatás után megmozdult az istenadta. Megálltam csavarlazítóztam, visszaütöttem, ezt játszottam egy órán át. Aztán a tengely egyik oldala már vagy az ütésektől vagy egyébként is kicsit görbének tűnt, mert nem akart egy ponton túljutni. Nem akartam, de muszáj volt le vágni flexel a tengely végét, ezután is csak súlyos ütések árán sikerült, végre ki tudtam ütni.
A csomagtartó lapja nagyjából egy centire meg volt csavarodva, ezért állt félre a sárvédő mindenestől. Ez jó eséllyel a lomok nyomására, vagy a nagy súlyok szállítására történhetett. Mindazon által, bár nem vagyok egy fémipari munkás, sőt sajnos minősített hegesztő sem, látszik, hogy az összes gyári hegesztés nagyjából "zs" kategóriás.
Előre lépés történt viszont, mert beszereztem egy "új" hátsó villát, gondolhatják, svájcból, a nyugdíjas belgyógyász orvos vasárnapi templomba járós autója után, nem tudtam a motor alkatrészeit sem otthagyni. Alig futott az igaz, nem valószínű, hogy 20.000 km-t elment bármelyik kelet szocialista blokkban gyártott ipari hulladék, kivéve, ha platóra tették, vagy vontatták. (Riga,Romet,Verhavina szentháromság). És lám, én mégis ezekből építkezek, egy donor szív hozzáadásával. Csodálatos az is, ahogy ezek az országok segítették egymást a gazdasági nehézségek idején. Az alapvető konstrukciós megoldások közösek, sőt egyes alkatrészek fel cserélhetők a gyártmányok között. Rendkívül örültem, hogy egy komplett hátsó kerekes, lengéscsillapítós villát 3000 jó magyar forintért megkaptam, ez már egy fél motor :) Boldog voltam, mert van egy ép alkatrész amit csak át kell festeni, és már gurulhat is. Itt is csak addig tartott az örömöm amíg a motor vázába be nem akartam tenni. Először az tűnt fel, hogy nem lehet egyáltalán a villát betenni a vázba, mert keskenyebb a befogó távolsága, mint az előzőnek. Aztán sorba, a tengelye sem olyan, és hosszabb is 4.5 cm-el, mint a régi, ebből gyorsan kijön a matek, hogy ez nem olyan mint az előző. Mivel ehhez a villához az összes szerelvény megvan, a tengelyéhez való perselyek is, ezért ezt építem be mindenestől. A két perselyt le kell esztergálni, hogy bemenjen a vázba, ezt jövőhéten megcsinálják nekem.
A lengéscsillapítók szárainak a befogó távolsága sem stimmel a vázon és a villán. A vázon fogok alakítani, az egyik oldalon már meg is csináltam, a tavaly vásárolt kézi multifunkciós gép nagy szolgálatot tett.
Sikerült kitalálni a hátsó sárvédő felfogatását is. Egy darabig gondolkoztam azon, hogy a villára rögzíteném, és együtt mozogna a villával, de erről letettem. Megemeltem kb. 4 cm-el a korábbi helyzetéhez képest, és a tartó lemezét át kell majd az egyik oldalon alakítani, úgy már jó lesz. A sárvédővel elég sokat küzdöttem régen. Mivel már az előző villa is hosszabb volt a Rometénél, beleért a kerék a sárvédőbe. Akkor kivágtunk a sárvédőből, de még úgy is előfordult, hogy beleért. Most muszáj volt hátrébb és fentebb helyezni, utána kipróbáltam a kereket a szabad mozgásában, nem akadályozza már a sárvédő.
Rendkívül pozitív tapasztalatom van az e-motorparts alkatrész forgalmazóval. Megrendeltem egy hengerszettet, nem kevés pénzért, és elég spéci az esetem. Mielőtt elküldték volna, felhívtam telefonon őket, mikorra várható, az alkatrész. Ami ezután következett a becsületesség olyan foka egy kereskedőtől ami ritkán tapasztalható a mai világban. A hölgy a telefon túl végén lebeszélt a megrendelésről, mert tudomásukra jutott, hogy silány minőségű a termék, nem is tartják raktáron, és figyelmeztetik a megrendelőket is. Ha ennek ellenére kérik, akkor persze szállítják. Nagyon ritka az ma, hogy egy kereskedő továbblásson az orránál, én meg köszönöm a figyelmeztetést, el is álltam ettől a rendeléstől, de továbbra is tőlük rendelek amit csak lehet.
Használható szerelőhely, csak az tudja mekkora kincs, akinek nincs :) |
Ha van Önnek vállalkozó kedvű lakatos ismerőse, vagy Ön lenne az, kérem keressen meg, vasat cserélnék bankjegyre :)